Első nap

Ráébredtem végre így 17 éves fejjel hogy nem érdemes egy pasi után sem bánkódni mert akinek igazán fontos vagyok az nem fog okot rá adni hogy miatta legyek szomorú. Meg különben is van az a mondás: "Busz és pasi után nem futunk mert jön a következő". A pasik lehet hogy nem menetrend szerint járnak mint a buszok de nagy igazság hogy mind kettőre sokat kell várni. Próbálok türelmes lenni de néha nem sikerül és teljesen kiborulok. De olyan szinten hogy a pesszimizmus teljesen elveszi az eszem és az öngyilkosság gondolata forog a fejemben. De a mai naptól új életet kezdek. Ezért is az "Első nap" a bejegyzés címe. Remélhetőleg véleményezitek és lereagálják az ismerősök is a  változást. Picit komyabb felfogást akarok, ami már úgy a nyáron fejlődött, nem csak azrt mert betöltöttem a 17-et.. de remélem eredményt is fog hozni ez az egész. Könyörgöm attól hogy lila a hajam vagy gyerekes cuccokban, kiegészítőben járok még nem leszek egy csecsemő aki mit sem tud a világ gondjairól. Nah elég a témázásból holnap értelmesebb dologgal jövök xD.