otokonoko.

szóval mondtam ugye Rolinak hogy mást szeretek. elkezdett kíváncsiskodni hogy kit. de nem mondtam meg neki mert húztam az agyát hogy ismeri, meg sötöbö. és végül Anitával megbeszéltük hogy ő Atesznak bevallja hogy mit érez iránta én meg Rolinak.
namármost. elmodtam. tudom hogy barátnője van nem is számítottam másra. focista.
és azt mondta hogy nem érti hogy, hogy szerethetem amikor nem is ismerem. mondtam neki hogy elhiheti hogy nem most pattant ki a fejemből. és hogy nem tehetek róla. meg hogy azért sem érti mert hogy én olyan helyes lány vagyok meg lökte a szokásos dumáját.
oké.. elköszöntünk egymástól.
másnap ellógtam angolról annak reményében hogy összefutok vele, persze azt hangoztattam hogy pont az ellenkezője miatt lógtam el. és persze megláttam a Noszlopy-ban. Anitának mondtam hogy menjünk el arra.. és kérdeztehogy biztos jó ötlet-e. én mondtam hogy igen, közben tudtam hogy nem. elmentünk felé és mintha csak akkor vettem volna észre úgy mentem oda hozzá köszönni. elkezdtünk beszélgetni anita addig lelépett Fekiékhez.. hát ez mondjuk mindennek mondható volt csak beszélgetésnek nem hisz olyan kínos volt számomra az egész felállás. kb olyan 10-15 percet beszélhettünk utána anitát ki kellett mentenem Fekiék marhulásiból.
ma emesenen megint úgy köszönt el Roli hogy "hercegnőm nekem most mennem kell" én meg csak poénból "hercegemnek" szólítottam. és visszaírt egy olyat hogy "ezentúl én leszek az ő hercegnője". a fene tud kiigazodni rajta. az összes pasi ilyen? vagy csak a focisták vagy vááá? 
next post